Király-ságunk mindennapjai

Mikor a gyermek gőgicsél, Az Isten tudja, mit beszél! Csak mosolyog és integet… Mit gondol? Mit mond? Mit nevet? S mint virággal az esti szél, Az anyja vissza úgy beszél, Oly lágyan és oly édesen… De őt sem érti senki sem. Hogy mit beszélnek oly sokat, Apának tudni nem szabad: Az égi nyelv ez. Mély titok. Nem értik, csak az angyalok.

Ezen a héten eljött hozzánk Erika és Timi, szombaton pedig Évi, Abi, Hanni és Zsolt. Nagyon kellemes napot, illetve délutánt töltöttünk együtt! Adri élvezte a gyerek társaságot, mi, felnőttek pedig jókat beszélgettünk! Jó volt újra együtt a barátainkkal!

Abi és Hanni nagy munkában

 Adri eteti Évit

 Erika és a lányok: Timi és Adri - úton hazafelé a Normafáról

Végre eljutottam odáig, hogy fényképeket készítsek otthonunkról. A képeken látható: nagyszoba, baba szoba, előszoba, fürdőszoba, konyha, kilátás a baba szobából, kilátás a nagyszobából, Adri, és Adri és keresztanyu. Képek itt!

Ma reggel, ébredés után

Lassan egy hónapja, hogy a saját otthonunkban lakunk, és egyre jobban élvezzük. Megismerkedtünk a környék néhány nevezetességével, pl.: Jókai emlékház, Disznófő... Nagyokat sétálunk az erdőben, sok makkot, gesztenyét szedünk, Adri egyre jobban élvezi a minket körülvevő állat-és növényvilágot és a friss levegőt. Itt a kertben néha felbukkan egy fácán és egy gyönyörű sas, sok fajta madár, és van egy mókus családunk is. Nemsokára, ha az idő is engedi, akkor kipróbáljuk a Gyermekvasutat is. Megismerkedtünk az új védőnővel, aki egy nagyon kedves középkorú néni, nagyon meg volt elégedve Adrival, kivéve a beszédet. Sajnos a kicsi továbbra sem beszél, ezért megkértük a család egy nagyon régi barátját, aki gyermekpszichológus és beszédfejlesztéssel is foglalkozik, hogy jöjjön el hozzánk és mérje fel Adri beszéd készségét. Különböző teszteket végzett és engem is kikérdezett. A végeredmény az lett, hogy bár Adri egy  nagyon okos, intelligens kislány, motivált, érdeklődő, hatalmas passzív szókincse van, de sajnos a beszéde fél évvel lemaradt a kortársaitól. Ezt különböző gyakorlatokkal lehet és kell fejleszteni, úgyhogy minden nap legalább fél órát beszédfejlesztő gyakorlatokat végzünk.  Mindez egyébként sajnos összefügg a szülés körüli problémákkal, illetve van genetikai oka is. Minden esetre most a cél, hogy év végére mondatokban beszéljen. 

Egyébként szerencsére minden rendben, én már két helyen is takarítok, Adri jön velem, és olyan aranyos, ahogy segít, vagy játszik az idős házaspárral, akiknél takarítom a lakást. Így már van 3 állásom, ezért remélem anyagilag is helyre jövünk év végéig. Én ezen dolgozom és Laci is. Folyamatosan jönnek a barátaink is, hogy megnézzék az otthonunkat, ezért szerencsére mozgalmasak a mindennapok.  

Nagyon régen nem írtam bejegyzést, mert szeptember 25-én elköltöztünk, és csak ma kötötték be az internetet. Szóval új otthon: elkészült, időben, de az utolsó utáni pillanatban. Én szeptember 23-án úgy ünnepeltem a születésnapomat és a házassági évfordulónkat, hogy munka után feljöttem a lakásba takarítani. Hajnali fél 4-ig bírtam. Másnap reggel 6-kor jött a festő, befejezni a fürdőszobát, majd miután elment még 2 órán át takarítottam, aztán indultam dolgozni, késő estig. Szombat reggel már talpon voltunk, hogy befejezzük a pakolást, mire jönnek a szállítók. Laci és én pakoltunk, míg anyu Adrit pesztrálta. Délután kettőkor aztán befutottak a szállítók, húgom barátai, akik nagyon képzett, tapasztalt költöztetők. Nekik hála mindössze 3 óra alatt készen voltunk mindennel. Nekünk maradt a kipakolás, takarítás, rendezés, hogy vasárnap délutánra minden rendbe legyen, mire Adrit hazahozzuk. Erőltetett menet volt, de készen lettünk mindennel. Vasárnap estére én már alig éltem, Laci és anyu tartották bennem a lelket és persze a tudat: a saját otthonunkat csinosítjuk. Remélem sokáig maradhatunk majd itt. A blogon keresztül is szeretnék köszönetet mondani a családomnak, legfőképpen Tamásnak, aki több mint félmillió forinttal segítette a lakásfelújítást, anyunak aki szeretetével, türelmével és bíztató szavaival segített át minket a sokszor fejünk felé tornyosuló gondokon és mindig készen állt, hogy Adrira vigyázzon. Húgomnak, aki flottul megszervezte, elrendezte, kifizette a költöztetést, ezzel hatalmas terhet véve le a vállunkról. Éva néninek és Feri papának, akik alapanyaggal segítettek, és természetesen minden kedves barátunknak és kedves ismeretlennek, akik mind szaktudásukkal, mind anyagiakban, mind pedig bíztató szavakkal a lakásfelújítás 2 hónapjában mellettünk, mögöttünk álltak és bíztattak, hogy ne adjuk fel. Köszönjük nektek az új otthonunkat és az új életünket itt a hegyekben, egy gyönyörű környezetben.

Nagyon rég nem készítettem már új bejegyzést, ezért most megpróbálom ezt a hiányt pótolni. Sok minden történt az elmúlt hónapban velünk. Adri elég jól viseli, hogy dolgozom, hiszen a nagymamája és az apukája féltő szeretettel gondoskodnak róla. Én már kevésbé viselem jól, de dolgozni muszáj. A kicsi továbbra sem beszél, de talán mostmár kezdi összekötni a szavakat egyszerű mondatokká. A kedvencei: "mama nem" vagy "apa nem". Ezeket naponta többször is képes hangoztatni. A szobatisztaság már 2 hónapja működik, nincs is ezzel problémánk. Sőt már egyedül ül a WC-re, egyedül öltözik, vetkőzik és választja ki az aznapi ruháját. Nagyszerű egyensúly érzéke van, ami leginkább abból látszik, hogy a száguldó HÉV-en kalauzokat megszégyenítő ügyességgel rohan a kocsi egyik végéből a másikba, amíg én botladozva rohanok utána, néha egy-egy kedves utas ölébe végezve kicsi lányom üldözését. De sebaj, addig jó, amíg eleven. És ezzel nincs is gond. Továbbra is nagy szeretettel fordul a kicsi gyerekek, az idős emberek és az állatok felé. Ennek nagyon örülök. Az idős néniknek segít húzni a bevásárló kocsit, megtartja az ajtót - ha tudja - az édesanyáknak pedig a babakocsikat segít tolni. Valóban nagyon helyes ilyenkor.

Mi, felnőttek pedig belevágtiunk a lakásfelújításba. Szeptember végén költözünk. Már csak a villanyvezetéket kell behúzni a lakásba és szerelvényezni kell, utána jöhet a festés, tapétázás. Ez utóbbit Laci és jó magam fogjuk elkövetni hétköznap délutánonként, lévén, hogy én hétvégén, Laci pedig hétfőtől szombatig dolgozik. A vízvezeték és gáz szerelést burkolást és a villanyt szakemberre bíztuk. Remélem Adri is megszereti majd az új helyet. A szobája ablaka előtt áll egy régi, öreg fenyő, amin él egy mókus család. Nagyon kedves kis állatok.

A munkahelyemen továbbra is jól érzem magam. Nagy segítség, hogy csupa kedves emberrel dolgozom együtt, és a vásárlók is kedvesek. Jó érzés, hogy van munkám, és szívesen megyek be dolgozni, annak ellenére, hogy mindeközben Adri nagyon hiányzik és még sok idő lesz, amíg átállok erre az új életvitelre. De törekszem a minél gyorsabb átállásra. Az újabb kihívás most azonban a festés, tapétázás és a költözés lesz!

Mostanában egyre kevesebb időm jut a blog írásra, de igyekszem. Amikor nem dolgozom arra figyelek, hogy minél több időt töltsek Adrival, illetve a lakással kapcsolatos dolgok után szaladgálok. A kicsi egyre ügyesebb. Mondhatom, hogy szinte teljesen szoba tiszta. Azért csak szinte, mert éjszakára muszáj pelust adni rá, ugyanis hihetetlen mennyiséget pipil, és nem ébred fel, ha jön az inger. Nappal és a délutáni alvásnál már nincs gond. Érdekes, hogy a délutáni alvásnál, amikor pipilnie kell felkel, elmegy a bilire utána vissza alszik. Már utaztunk is úgy, hogy nem volt rajta pelenka, tehát ez a dolog kipipálva. A beszéddel még mindig hadi lábon állunk. Sajnos még mindig nem beszél, de egyre több szót mond, így egyre könnyebb a kommunikáció. Az új szavak: igen, ide, oda, nem, Anna, papagáj. Szépen nő is, már 88 cm és 13 kiló, annak ellenére, hogy mostanában megint nem eszik túl sokat.

Ami a költözést illeti: szeptemberben megyünk az új lakásba. Sikerült egy statikus mérnökkel beszélnem, aki vállalta a lakás teljes felújítását. Hamarosan kezdődnek a munkálatok, de a jó munkához idő kell és sok pénz, ezért csúszunk egy kicsit. Szóval így állnak mostanában a dolgok mifelénk. Nyaralni idén sem megyünk, de még strandra se tudunk elmenni, azonban lesz egy új lakásunk. Ez pedig mindent megér!

Mostanában felpörögtek a dolgok körülöttünk. Én élvezem, hogy dolgozom: jó társaság, kedves, segítőkész munkatársak, kedves ügyfelek...Mindemellett Adrira is sok időm jut, és azáltal, hogy kicsit másra is oda kell figyelnem a kicsivel való kapcsolatom még szorosabb lett. Jó hazaérni munka után, megpuszilni az alvó buksiját, reggel pedig örülni a viszontlátásnak. Ráadásul a heti két nap munka nem is megterhelő. Vasárnap átvettük az albérlőktől a nagymamámtól megörökölt lakást. Így a felújítási munkák után, augusztus végén költözünk. Nagyon örülök neki, végre saját otthonunk lesz. Ezért amikor lehet felmegyek, takarítok, készülődöm, felmérem mit és hogyan kell helyrehozni... És persze mindeközben a barátaimra is szorítok időt. Szerdán elmentünk grillezni a Normafához. Jó volt kicsit kikapcsolódni velük: beszélgetni, jókat nevetni, jókat enni. Remélem most már kicsit egyenesbe jövünk és minden jó lesz.

Az elmúlt 2 napban újra beálltam a dolgozó nők népes táborába. Miután viszonylag rövid időn belül sikerült állást találnom, szerdán már el is kezdtem a betanulást. Tegnap pedig már egyedül dolgoztam, persze mögöttem ült egy tapasztalt kolléga, aki segített, ha kérdésem volt. Szóval KIKA és pénztár. Vissza a kaptafához, de sebaj, mert a heti 2 nap munka nem sok, így sokat lehetek továbbra is a kicsivel és ez a lényeg. Na és persze az is könnyebbség, hogy az új munkahelyemen mindenki kedves, segítőkész, türelmes. Olyan, mintha egy nagy családba kerültem volna. Remélem ez így is marad. Az áruház hatalmas, és nagyon szép. A 10 óra alatt van egy félórás ebédszünetem, és 2-szer negyed óra pihenő. De bármikor felállhatok a kasszából, ha dolgom van.  Amikor nincs ügyfél, segítünk az osztályosoknak, így könnyebben megismerem mi hol, merre van, melyik osztályhoz mi tartozik. Szóval izgalmas újra dolgozni, és ismét sok-sok ember között forogni. Mindemellett pedig nyugodt vagyok az otthoni dolgok miatt, hiszen anyu vigyáz a kicsire amíg dolgozom, és így biztos lehetek benne, hogy minden renben van. Lassan itt egy újabb kihívás is: augusztusban költözünk!!!! Vége az albérletnek!!! Persze a lakással sok dolgunk lesz, pénzt kell szerezni a felújításra....de kárpótol a környezet: a Sváb-hegy és a Normafa, hiszen oda költözünk! Izgalmas hónap elé nézünk!

Az elmúlt napokban, pontosabban 1 hete a délutáni alvásnál Adri már nem kap pelust, ő vette le, és nem akarta felvenni. Napközben otthon egyébként is egész nap pelus nélkül van. Péntek este aztán gondolt egyet és levette a pelenkát az ágyban. Na, gondoltam itt az idő, tegyünk egy próbát. Pisilt a bilibe, majd lefeküdtünk aludni. Közel 12 órán át sem pisi, sem kaki nem volt, tiszta ágyban ébredt. Nagyon örültem neki, és ezen felbuzdulva szombaton pelenka nélkül mentünk sétálni, délelőtt és délután is 2-2 órán át. Semmi gond nem volt. Sűrűn kérdezgettem, kell-e pisilni. Majd végül ő jelezte, hogy pisilnie kell, és mentünk a fa tövébe. Ma éjszaka kétszer volt fent, és szólt, hogy pipilnie kell. Bili után tovább aludt. Ezért ma ismét pelus nélkül volt egész nap. Remélem ez így is marad. Így lezárult egy szép, pelusos korszak, jöhet egy izgalmasabb szakasz!

Jövő héttől újra dolgozom. Kevesebb mint egy hónap alatt sikerült állást találnom, aminek nagyon örülök. Heti 20 óra, heti 2 nap, így továbbra is nagyon sok időt tölthetek a kicsivel, és az anyagiak miatt sem kell aggódnom, mert tudjuk fizetni a hiteleket tovább.

Az elmúlt hétvége nagyon szépen indult, de nem túl szépen fejeződött be. Szombat reggel Évi, Abi és Hanna jöttek hozzánk látogatóba. Nagyon jól éreztük magunkat, a három lány jól kijött egymással, bár Adri kicsit nyűgös volt. Sajnos délutánra megtudtuk a nyűgössége okát. 39 fokos láza volt. Hamar elaludt, és ébredés után úgy tűnt jobb lett a helyzet. Sajnos Éviéktől ezért korán elváltunk, a nap nagyrésze azért így is nagyon szép volt. Adri azonban estére megint nagyon belázasodott, az éjszaka sem telt nyugodtan és másnap is hol volt láza, hol nem. Közben a jobb karja nagyon bedagadt. Hétfőre úgy nézett ki, mintha egy kelés lenne. Hétfőn mentünk orvoshoz. Kiderült, hogy a kezén mérges csípés volt, valószínűleg póktól, és az felülfertőződött. A torka pedig begyulladt. Az egész garatüreg vörös volt, fehér hólyagokkal. A doktor nénink megmutatta milyen ronda. Hétfő estére aztán az én torkom is elkezdett rendetlenkedni. Most együtt gyógyulunk. A csípésre egy erős szteroidos krémet kapott a kicsi, valamint kalciumot nagy mennyiségben, ezek hatására a duzzanat már kezd lelohadni. Mindezek mellett nagyon nehezen viseljük ezt a hőséget. A lakásban nappal 36-38 fok van, ez kibírhatatlan. Este is csak 32 fokra hűl a levegő, ezért mindannyian nehezen alszunk. Adri mire elalszik már olyan vizes, mintha épp a kádból hoztam volna ki. Tanácstalan vagyok, hogyan hűtsem a kis testét, hogy végre nyugodtan tudjon aludni. Remélem hamarosan jön az enyhülés.

Beney Zsuzsa
Anya dúdolja

Azt kérdezed tőlem
hogyan vártalak?

Mint az éjszakára
fölvirrad a nap,
mint a délutánra
jő az alkonyat,
mint ha szellő jelzi
a förgeteget -
ezer pici jelből
tudtam jöttödet.

Mint tavaszi reggel
a nap sugarát,
fagyos téli este
jégcsap csillagát,
mint az alma ízét,
tejet, kenyeret -
pedig nem is láttalak még,
úgy ismertelek.

Mint a fény az árnyat,
záport a virág,
mint patak a medrét,
madarat az ág,
mint sóhajos nyári éjjel
a fák az eget -
mindenkinél jobban téged
így szerettelek.

Elég régen nem írtam, de okom volt rá, sok minden történt mostanában. Adri születésnapja előtt beadtam a felmondásomat a céghez, ahol az elmúlt 6 évet töltöttem. A részleteket itt most nem taglalom, vége, ennyi volt. Azóta aktív álláskereső lettem. Közben a BKV is megtalált minket egy 200 ezer forintos csekkel, Laci büntetései. Úgyhogy emiatt is rohangáltam, végül sikerült elintézni a részletfizetést. Közben megnéztük az otthonunkat, ahova augusztusban költözünk. Nagymamai örökség, de több milliós a kár benne. Tehát újabban pénz után kajtatok, hogy valamennyire lakhatóvá tegyük. Lacinak végre van állása, már nem munkanélküli. Velünk nagyvonalakban ennyi. Adri a sok feszültségből remélem nem érez semmit. Mi legalábbis törekszünk erre. Sajnos a beszéd még mindig nem megy, a szobatisztasággal azonban jól állunk. Már megy a kaki és a pipi is a bilibe, sőt itthon már nem is tűri a pelust, leveszi magáról és ha jön, aminek jönnie kell, szó nélkül megy a bilihez. Már a sétát is megpróbáltuk pelus nélkül, az még nem az igazi, de törekszünk rá. Sokat vagyunk a szabadban és a héten egy új játszóteret is felfedeztünk a Duna-part mellett. Képek itt találhatóak!  

Mivel Laci tegnap ünnepelte 35. Adri pedig ma ünnepelte a 2. születésnapját, ezért együtt ünnepeltük ma mind a kettejüket szűk családi körben. Nagyon szépen telt a mai napunk. Volt 2 torta - az egyiket Éva mamáéktól kapta Adri, a másikat tőlünk - és sok ajándék: több bugyit, rövid nadrágot, pólót, kisruhát, fürdő nadrágot kapott valamint egy szandált, lufikat és egy olyan kocka kirakót, amelyiknrk minden oldalán más mese elevenedik meg. Szépen feldíszítettem a lakást, anyu pedig nagyon finom ebédet készített. Jöttek hugiék - Adri keresztanyja - és volt tüzijáték is. Egyébként Adrinak már kialakult ízlése van.  Vannak kedvenc ételei: tészta ételek, vadas, húsleves. Kedvenc gyümölcsei: alma és banán. Kedvenc itala: őszibaracklé. Kedvenc édessége: étcsokoládé és minden ami belőle készül. Kedvenc állatai: kutya, macska, kacsák. Reményeink szerint pedig lassan elfelejthetjük a pelust, mert elkezdjük a sétákat, játszórezést bugyiban, pelenka nélkül. Képes beszámoló a mai napról itt!

Ma két éve, hogy igazi családdá lettünk! Adri érkezése valami egészen újat hozott a mindennapjainkba és sok mindenre megtanított bennünket. Egy csöpp élet, egy állandóan síró kicsi baba, majd az idő múlásával egy - a világból egyre többet érzékelő - okos kis lény, aki a maga egyszerű ösztöneivel szeret, kér, követel, megszerez mindent amit elképzel. Ez ő, a lányunk, aki magába hordozza kettónk minden jó és rossz tulajdonságát és mégis egy kis egyéniség. Adri által mind a ketten türelmesebbek, érettebbek lettünk. Megtanultuk mi a felelősség és mi a feltétlen szeretet és bizalom. Mindezt és még olyan sok mindent köszönünk neked kis kétéves porontyunk! És itt is kívánunk neked nagyon sok boldogságot, örömöt, szeretetet az elkövetkező hosszú évekre!

A nagy kedvenc: étcsokis fagyi édestölcsérben

Szombaton, hosszú idő után ismét sikerült találkoznunk rég nem látott barátainkkal: Évivel, Zsolttal és a lányokkal. Hihetetlen hogy repül az idő és már mekkorák a lányok. Hanna kész kis hölgy és Abi is szépen fejlődik. Nagyon szép és okos kicsik. Adri nagyon jól érezte magát velük. És  mi, felnőttek is jót beszélgettünk. Jó volt újra együtt. A gyereksziget egyébként nagyszerű hely. Megnéztük az állatsimogatót, ami sajnos az állatkertben kimaradt a rossz idő miatt. Adri nagyon élvezte. Kergette a kiskecskéket, akik aztán úgy elbújtak, hogy Évi mentette ki őket a rejtekükből. Etetett bárányokat, lovat, simogatott nyuszit. Sajnos mivel nagy volt a hőség és Adri sem aludt sokat az éjszaka, kicsit nyűgös volt, ezért a Túró Rudi hajó kínálta játékokat kínlódva csináltuk végig és sajnos a Makám koncertet sem élvezte annyira, de a homokozót és a nagy csúszdát már igen. Délben megebédeltünk a fák árnyékában, aztán Zsoltéktól elbúcsúzva hazaindultunk, mert délután Lacinak és nekem is programunk volt. Képek itt!

Adri bárányt etet

Ma, lévén gyereknap, úgy gondoltuk ideje megnézni az Állatkertet. Adri rajongása az állatokért határtalan, így adódott az ötlet, ráadásul a Városligetben nagyszerű rendezvények vannak. Szerencsére a fejlődés szele az Állatkertet is elérte, és így nagy szerencsénkre nem vetett gátat ötletünknek az sem, hogy a hónap vége van és nincs egy fillérünk sem: ugyanis, már sms-el is lehet jegyet venni! Nagy ötlet, így a belépő árát majd a telefonszámlával fizetjük. Szóval délben már az állatok között sétáltunk. Adri odáig volt minden élőlényért, bár minden madár szerinte vagy hápog, vagy kot-kot hangot ad, és minden nagyobb testű állat üvölt, valamint minden lóra hasonlító élőlény nyihog. Ettől függetlenül azonban minden szuper volt. A 3D mozit csak mi élveztük, de a 15 perces fóka-showt már ő is nagyon értékelte. Valóban nagyszerű mutatványokat csináltak a fókák. A legnagyobb szám azonban a zsiráf etetés volt! Adrinak azt hiszem ez örök élmény marad. Sajnos a nagy eső véget vetett a szép napunknak, így bőrig ázva, de élményekkel telve értünk haza. Sok kép itt!

Adri és a zsiráf nagy találkozása

Amíg anya hintáztatta, addig Adri kiolvasta az újságot.

Apa köntösében, fürdés után

Délutáni szundi mackóval

Szinte hihetetlen, de Adri már 2 éves lesz júniusban! Ezért ma kellett elmennünk a szabadságolások miatt a kétéves ellenőrzésre. Az adatok: 11.35 kg és 85.4 cm. Nagyon szépen fejlődik, okos, ügyes kislány. Egyetlen gond, ami egyenlőre még nem olyan fontos: a beszéd. Mivel Adri néhány alap szón kívűl még semmit sem beszél, ezért, ha augusztusig sem indul be a beszéd, akkor el kell vinni a Heim Pál kórházba, ahol speciális módon vizsgálják a beszédfejlődését, illetve annak hiányát a gyerekeknél. Remélem azért erre nem kerül sor. Én is elmúltam két éves amikor elkezdtem beszélni, és addig még annyit sem mondtam mint Adri. Szóval egyenlőre minden rendben. Megkapta az utolsó Prevenal oltást is. Már csak a kullancs elleni védőoltások vannak hátra. Egyébként mostanában nagyon szeret gyurmázni és festeni. És nagyon ügyes is. Képek hamarosan.

Egyik este vacsi után Adri úgy gondolta, kedvenc macija is éhes!

Ma volt a napja, hogy felkerestem a kozmetikusomat, akihez már tizenéve járok, hogy kicsit tegye rendbe a szemöldökömet. Elvittem magammal Adrit is.  Ő az első pillanattól otthon érezte magát a szalonban: járkált, mindent megnézett, majd miután én végeztem, ő úgy döntött kipróbálja, milyen is egy kezelés. Levette a kardigánját és a cipőjét, felmászott a székbe, lefeküdt és hagyta, hogy Timi masszírozza az arcát. Tündéri volt!

Ma, hogy esős reggelre ébredtünk, arra gondoltunk megnézünk egy új játszóházat, amit biciklizés közben fedeztünk fel az Omszk-tó partján, Budakalászon. A neve: Fantasy Land. Kellemes meglepetésben volt részünk. Először is napi jegy van, nem óránként kell fizetni. 2 év alatt ingyenes a belépés. A felnőtteknek 500,-Ft a napi jegy/fő. Az egész hely fantasztikus. A Disney mesevilágra épül minden. Van kalóz hajó, sok csúszda, hercegnő szoba, Verdák sarok terepasztalokkal, hihetetlenül sok játék. Egyfolytában szólnak a Disney slágerek, hol magyarul, hol angolul. A felnőtteknek van egy kávézó rész, ahol enni is lehet. Ehhez nagyon kényelmes baba etetőszékek állnak az éhes babák részére. Van olyan hinta, ami 6 különböző sebességben ringatja a kicsiket és még sorolhatnám. Minden ragyog a tisztaságtól, és nagyon kedvesek az alkalmazottak is. Valamint gyönyörű a kilátás a tóra. Egyszóval nagyon jól éreztük magunkat, és jó szívvel ajánlom mindenkinek. Mindenről sok kép itt!

Apa és Adri játszik