Ma végre együtt van a család! Apa szabadnapos, így arra gondoltunk: mit nekünk rossz időjárás, eső és hideg! Mi ugyan nem maradunk a négy fal között, ezért apa utána nézett hol van a környéken megfizethető játszóház, és ahogy meg is találtuk a nekünk és a pénztárcánknak is megfelelőt (Új Udvar, Szépvölgyi út), útnak indultunk. Szerencsére Hévvel hamar odaértünk, így Adri már kora délelőtt élvezhette a korosztálya társaságát és a remek játékokat. Volt ott nagy csúszda, felfújható légvár, nagyon sok fajta játék és egy hatalmas trambulin, amin apa és én is jól kiugráltuk magunkat. Sok képet készítettünk, amit itt megnézhet mindenki. Csak ajánlani tudom ezt a játszóházat, mi biztos megyünk még! Ráadásul ha kérjük vigyáznak is a kicsire 1-2 órát, mert a játszóház mellett van egy bölcsi is. 

Egyébként szerencsére mindenki jól van, bár engem gyötör az allergia, azért nem panaszkodom. Adri továbbra sem beszél, de ezt leszámítva mindenben nagyon ügyes. Ő is segít a főzésnél: turmixol, dagaszt, szaggat...segít az egyéb házimunkákban: tereget, porszívózik, port töröl. Amikor valamit kiborít, kiönt hozza a rongyot, porszívót és feltakarít maga után. Gyakorlatilag egyedül mos fogat, levetkőzik, felöltözik már egész ügyesen. Nagyon szereti, ha olvasunk neki, mondókázunk együtt, énekelünk. És ami igazán megható: valamelyik nap éppen erőt vett rajtam valamiért a szomorúság. Ő az ágyon ült. Jelezte, hogy üljek elé, és hajtsam a fejem az ölébe. Én megtettem. És ahogy így ücsörögtem, egyszer csak azt éreztem, hogy a kicsi keze simogatja a fejemet, majd adott egy nagy puszit is. Ez mindennél többet ért a számmomra.