Hosszú évek óta, idén először ünnepeltük meghitten, békében, szépen a karácsonyt. Olyan boldog vagyok, hogy minden szépen sikerült! Senki nem veszekedett, mindenki szeretettel fordult a másik felé! Ez volt az igazi ajándék! Azért röviden beszámolok az elmúlt napok eseményeiről. Sajnos ami az egészségünket illeti, nem sok javulás van. Adri még mindig köhög, nagyon taknyos, de szerencsére 24-e óta már nincs sem láza, sem hőemelkedése. Én sem vagyok jól, 5-10 percenként olyan köhögési rohamok jönnek rám, hogy azt hiszem megfulladok. De remélem lassan kilábalunk a betegségből. 23-án már volt annyi erőm, hogy kitakarítsam a lakást még egyszer, elkészítettem a majonézes burgonya salátát, megcsináltam a rakott káposztát, de most nem sütöttem. 24-én hajnalban (4 órakor) Laci elment dolgozni, fél háromkor végzett, 16 órára ért haza. Addig mi Adrival feldíszítettük a fát, ami 2 órát vett igénybe, mert amit én rátettem, azt Adri módszeresen vissza tette a dobozba. Amikor azonban rájött, hogy a díszeket fel kell tenni a fára, nem pedig leszedni, akkor a kicsi markába fogott néhányat és rádobta a fára. Jó mulatság volt. Megebédeltünk és játszottunk, aludni nem akart semmi áron. Mikor Laci hazaért átadtuk az ajándékokat, mindenki nagyon örült mindennek. Adri kapott tőlünk egy játék sátrat és egy kutya puffot, hálózsákot, pizsamát, állatkákat. Laci kapott tőlem egy Rejtő Jenő kötetet, inget, zoknit és egy játék konzolt a számítógéphez. Én pedig kaptam egy Philips kézimixert egy digitális mérleget, egy konyhai órát a sütéshez. Utána átmentünk a nagymamához, ahol már terített asztal várt minket valamint hugi és az öcsém. Átadtuk egymásnak az ajándékokat. Adri kapott a keresztanyjától (hugi) sok-sok ruhát, és egy gyönyörű fa-plüss hintalovat! Álomszép!!! A füleit megnyomva hangot is ad. Kapott még a nagymamától egy babát, aminek van bilije, így remélem Adri lassan megérti, hogy a bilit nem a fejére kell tenni, hanem a feneke alá, valamint bábot. Mi kaptunk vásárlási utalványt, pulóvert, inget. Nagyon köszönünk mindent! Miután megvacsoráztunk még beszélgettünk, nevettünk, felidéztük a régvolt, szép karácsonyokat, amikor még Papi is velünk volt, majd elbúcsúztunk és hazajöttünk. Gyönyörű nap volt! 25-én Laci anyukájáékhoz mentünk Törökbálintra. Nagyon rendesek voltak, mert hoztak-vittek minket kocsival. Nagyon szép napot töltöttünk együtt. Adrit szinte egész nap nem is láttam, mert én Évivel beszélgettem sokat, ő pedig a 3 unokatestvérével játszott. Élvezte a hatalmas teret, ugyanis sógornőmék egy emeletes családi házban élnek. Játszott a kutyával, nyuszival, fel-le rohangált a lépcsőn, és nagyon örült, hogy annyian játszanak vele. Éva mamáéktól kapott egy Fischer Price márkájú Sütifaló Bödön nevű játékot. Ez egy nagyon hasznos, és aranyos játék, amivel a formákat és számokat tanulja meg, a bödön beszél hozzá, énekel neki, mondja a formák nevét vagy a számát, ha jó helyre dobja be a kicsi. Éviéktől pedig kapott egy nagyon szép hajas babát, aminek, ha megnyomja a hasát, beszél hozzá, pl, ezeket monda: "Kérlek énekelj nekem", Kérlek ölelj magadhoz", "Nagyon szeretlek"...és még néhány mondatot. Egyszóval nagyon szép, békés karácsonyunk volt, köszönjük szépen mindenkinek!
Karácsonyi képek itt!
Adri a hintalovon
.JPG)
