Király-ságunk mindennapjai

Idén kettesben köszöntjük az új évet Lacival. Adrira anyu vigyáz, mi pedig kielemezzük az idei évet, átbeszélgetjük a hibákat, hogy a 2010-es évet bölcsebben, okosabban kezdjük. Aztán bemegyünk a városba valamikor este és sodródunk a tömeggel, vagy sétálunk a Duna-parton.…

A nagy készülődés és betegségek közepette elfelejtettem megemlékezni arról, hogy Adri 20-án volt 18 hónapos. Másfél év!! Hihetetlen. És a fogak száma is változott: míg mi vártuk,  a 10. fogacskát alul, addig fent kijött 2 örlő foga Adrinak és már jön a két szemfog is.…

Hosszú évek óta, idén először ünnepeltük meghitten, békében, szépen a karácsonyt. Olyan boldog vagyok, hogy minden szépen sikerült! Senki nem veszekedett, mindenki szeretettel fordult a másik felé! Ez volt az igazi ajándék! Azért röviden beszámolok az elmúlt napok…

Milyen kiszámíthatatlan az élet! Előző bejegyzésemben kellemes ünnepeket kívántam, tudván, hogy már nem lesz időm karácsonyig leülni írni. De a sors útjai...Sajnos most csak rossz dolgokról tudok beszámolni. Tegnap egész nap lázas volt Adri, 37. 8 és 38. 7 celsius fok között…

Mostanában elhanyagoltam a beszámolók írását, de jó okom volt rá: Adri. Kislányunk olyan eleven, hogy nem lehet mellette mást csinálni, csak vele foglalkozni. Most épp alszik, így gyorsan írok pár sort. Nagyon kellemesen telnek a napjaink. Sokat olvasok Adrinak, egyre jobban érdeklik…

Tegnap kellett vissza mennünk a szemészetre Adrival. Előtte 5 napon át napi kétszer kellett csöppenteni a szemébe, hogy kitáguljon a pupillája. Ez elég rossz, mert elmosódottan lát csak az ember és nagyon érzékeny a fényre a szem. Ezt tapasztalatból tudom, hiszen, magam is…

Sajnos az elmúlt napokban kis családunk nagyon legyengült, köszönhető mindez a mindegyikünkön végigvonuló Calici-vírusnak. Lacinak 3 napon át "csak" ment a hasa, míg Adri és én a szerdáról csütörtökre virradó éjszaka felvállta tisztultunk alul és felül. Hajnalra…