Hosszú volt a hétvége. Én dolgoztam mind a két nap. Adrival apa volt itthon, de nagyon hiányoztunk egymásnak, mert nem sokat találkoztunk az elmúlt napokban. Ennek megfelelően nagyon rosszul indult a reggel. Már ébredéskor sem akart oviba menni, bent viszont sírva fakadt. Be kellett mennem vele, és csak sírt, hogy ne hagyjam el. Én nyugtatgattam, simogattam, végül az óvónő elküldött. Azt hiszem Adri ettől méginkább utálni fogja őt. Csak a dajkát szereti, az óvónőt ellökte. Ez nehéz menet volt. Ma egyébként szinte az összes kicsi sírt, lehet, hogy egymást hergelték. Alig várom, hogy mehessek érte!
Peti és Adri
